2026.03.14. OKT Ősagárd, Naszály kilátópontok, Násznép-barlang, Naszály 652m, Látó-hegy, függőhíd, Katalinpuszta, Magyarkút (Irma-forrás).
A Naszály valahogy mindig kimaradt túráinkból, mivel a Börzsöny, Pilis, Visegrádi-hegység hármasa jobban vonzott minket. Azonban most személyesen tapasztalhattuk, hiba volt kihagyni a Naszályt. Fő tömegében Dachsteini mészkőből álló Naszály és az itt átvezető kéktúra szakasz egy csoda. Keltikék, tavaszi héricsek és a szinte hihetetlen mennyiségben virágzó hóvirágok tették még szebbé utunkat. Lenyűgöző természetes kilátópontok vártak ránk még a csúcs elérése előtt. Itt megpihenve még volt időm mesélni a Pádimentom-kő vagy épp a Hárshegyi-homokő Naszályon való előfordulásáról, bányászatáról.
Hegyek Vándora- a túrák szerelmeseinek!
Nem hagyhattuk ki a Násznép-barlangot sem! Sokak számára hihetetlenül hangzott tőlem, „ez egy egykori forrásbarlang, ami az idők során 300–400 m-t is emelkedett”. A 223 m hosszú járatrendszer három nagyobb és több kisebb teremből áll, bejárata kb. 510 m-rel nyílik a tenger szintje felett. A régészetileg is jelentős barlang nevét egy legenda ihlette, amely szerint a török időkben egy lakodalmi násznép ide menekült Kosdról a törökök elől. Ottjártunkkor sok denevért is felfedezhettünk, nem vagyok biztos benne, de lehetséges hogy kis patkósorrú denevérek voltak. Ami viszont biztos, a barlang környéke is hóvirág díszletet kapott.
A Naszály-csúcsán egy geodéziai torony kínál kilátást és újabb pecsétet a füzetbe. Akár ez is maradásra invitáló hely, a túratársaimat viszont továbbhaladásra és kisebb kitérőre biztatva lengettem be egy hosszabb ebédidő és varázslatos kilátópont lehetőségét. Igen, ez a Látó-hegy (534m) volt. Húúú, hogy miket mondtak a túratársak: „fantasztikus, lenyűgöző, káprázatos, varázslatos, lélegzetelállító, álomszép, megérte a kitérőt”. A teljesség igénye nélkül, alattunk kanyarog a Duna, lent Vác és a Szentendrei-sziget, a Visegrádi-hegység és a Dél-Börzsöny Dunába simuló lankái.
A Naszályi vaditató tó mellett visszatértünk a kékre. Láttunk víznyelőbarlangokat (pl. Szinlő-barlang), pihentünk a Bik-kútnál, fotóztuk egymást a függőhídnál. Ami egyben a Gyadai tanösvény része is. A Katalinpusztai- kiránduló központnál pecsételtünk, majd lépteinket szaporábbá téve haladtunk tovább Szendehelyen keresztül, Magyarkút irányába. A szendehelyi Szentháromság erdei kápolnát is lencsevégre kaptuk. Az apostolok lován kicsit lassítottunk a Keskenybükki-patak völgyében, mert itt belefutottunk egy jó másfél km-es hóvirág birodalomba. Szinte nem hittünk a szemünknek, „ennyi elbűvölő, meseszép virág egy helyen”, tényleg hihetetlen volt. A völgyben található Aranyoskút forrása is. Ha ezt a szakaszt járod vedd számításba, még március közepén is sok időbe telt volna a palackom teletöltése. Magyarkútra érkezvén, újabb pecsét, frissítő forrásvíz az Irma-forrásból, a rövidebb szakaszt választó társaink, no meg a buszunk várt bennünket. Este a Bánki-tó partján lévő szállásunkon egyéni vacsora készítése/elfogyasztása után, kóstoltuk egymás otthonról hozott sütijeit, vagy épp finom szőlőkből készült istenek italait és kellemes beszélgetéssel zártuk a napot.
Szabó Sándor túravezető, Hegyek Vándora, https://www.facebook.com/hegyekvandora
Elérhetőség: https://hegyekvandora.hu/ , https://www.facebook.com/groups/hegyekvandoraegyesulet
A 2 napos kéktúra, Körösi Judit (NWDSE) és a Bakancsbrancs eseménye volt.
