HEGYEK VÁNDORA EGYESÜLET
 
 
   Főoldal      Állati rovat - A gyurgyalag

A GYURGYALAG

 
 
 
 

GYURGYALAG Merops apiaster

A Vad Magyarország című természetfilmet néztük éppen. Mikor mutatták a gyurgyalagot, „jééé ezt már láttam” tudatosult bennem, de még a nevét sem tudtam. Ezért nem felejtve elkezdtem olvasgatni, bővítgetni tudásomat, amiből lentebbi sorokban próbálok egy kis összefoglalót leírni.

Előfordulása:

A Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsián át Kasmírig terjed. Költ Északnyugat-Afrikában és előfordul Dél-Afrikában is. Magyarországon elterjedt fészkelő. Hazánkban a középhegységek zárt erdővel borított részeinek kivételével bárhol megtelepedhet. Kedveli a meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat. Néhány évtizeddel ezelőtt elsősorban a nagyobb folyók partfalaiban költött. Ugyanebben az időszakban csak néhány nagyobb telepe volt ismert. Az utóbbi két évtizedben az igazán nagy - 50 pár feletti - telepei ritkává váltak, viszont fészkelésre alkalmas partfalak esetén egy-két pár megtelepedésére bárhol számíthatunk. Újabban a lakott területeken is fészkel néhány pár meszesgödrök vagy pincének kiásott mélyedések falában, enyhe leejtésű pusztagyepeken, útpadkában, stb. helyeken.

 

Kinézete:

Egyik legszínpompásabb madárfajunk. Tollazata a napfényben ragyogó színeket szór: hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja, torokszalagja fekete. Hosszú, fekete csőre hegyes és enyhén hajlított.

 
 
 
 
 

Életmódja:

Hozzánk májusban érkezik, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába. A gyurgyalag elsősorban repülő rovarokkal táplálkozik. A fullánkos rovarok a gyurgyalag kedvenc eledelei. Ezekre száraz ágon, villanydróton vagy egyéb kiemelkedő helyen ülve les, majd a kiszemelt zsákmány után veti magát, és azt reptében fogja el. Leggyakrabban hártyásszárnyúakat (darázs, méh), egyenesszárnyúakat, szitakötőket, kétszárnyúakat (bögöly, légy), futó-, kőris- és fináncbogarakat, poloskákat, lepkéket zsákmányol. Házi méhet elsősorban hűvös, hideg időben fog. Költéskor a telep közelében, 1-2 km-es távolságon belül szerzi táplálékát. Ha a telep közelében méhes található, akkor gyakoribbá válik táplálékában a házi méh. Így felbőszítik a méhtenyésztőt és a madár kíméletlen üldözését eredményezik. A gyurgyalag túlnyomóan bizalmas természetű, főleg ott, ahol zsákmányt talál; innen még lövöldözéssel sem engedi magát egykönnyen elriasztani.

 

Szaporodás:

A kotlásban és az etetésben a tojó és a hím is részt vesz. A meredek lösz vagy homokfalban telepesen fészkel. A partoldalba ássa 1,5-2 m hosszú alagútját, melynek végén található a költőüreg. Általában 5-6-(7) gömb alakú fehér tojást rak. A gyurgyalag partfalba fúrt üregben fészkel, de ritkán előfordul, hogy rövidfüves területen a földbe vájt lyukat foglalja el. Tojásait 1-5 naponként rakja le, kotlását már a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi, ezért a fiókák eltérő fejlettségűek és ennek megfelelően nem egyszerre repülnek ki. A kotlási idő 20-22 nap, míg a fiókák kb. 30 nap alatt érik el röpképességüket. A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz.

 
  
 

Egy pár mondatban nagy ellenségéről,az emberről:

A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madarunk, ezért gyakran befogják, hogy zugreparátorokkal kitömessék és falra akasztott "díszként" használják. Sajnos az is előfordul, hogy a méhészek a kaptárak környékén ejtik el. A hatósági eljárások során felderített zugpreparatóriumokban az egyik leggyakrabban előkerülő madárfaj. Sajnos az utóbbi években ismételten egyre többször fordult elő, hogy olasz vendégvadászok zsákmányából gyurgyalagok is előkerültek. Ez nagyságrendje miatt úgy tűnik nagyobb veszély, mint a preparáltatás céljára történő elejtés. Ezeket az olaszokat évekkel ezelőtt, mikor a híradó tele volt ténykedésükkel, meg kellett volna fékezni. Tudom, nekik is vannak jogaik, de talán 10év börtön elriasztotta volna őket. Ja és 10 a vendéglátóiknak (vezetőiknek) is.

Fészkelőhely és a fészektelep megsemmisítése: Annak ellenére, hogy a gyurgyalag fokozottan védett madár, fészektelepeit vagy egyes fészkeit gyakran barbár módon szándékosan megsemmisítik. Ennek leggyakoribb módja a bejárati nyílások eltömése, gyakran akkor, amikor a szülő madarak is bent vannak. Az eltömést legtöbbször ronggyal végzik, de előfordul, hogy szájával a lyuk felé nyíló üveget helyeznek a bejáratba, vagy hosszabb karót dugnak az alagútba. Ilyen esetekben a fiókák mindig, esetenként pedig a szülők is elpusztulnak. Olyan eset is előfordul, amikor a bejárati nyílásba éjszaka meggyújtott kénrudat tesznek, aminek füstje szintén elpusztítja a madarakat. Megesik, hogy szándékosan tönkreteszik a fészkes partfalat. Utóbbi azonban többnyire nem a gyurgyalag ellen irányuló szándékos pusztítás miatt következik be, hanem hanyagságból, nemtörődömségből. Előfordul ugyanis, hogy a homokbányákban azért semmisülnek meg fészkek, mert anyagnyerési céllal lefejtik a falat. Ezt azonban szinte minden esetben tehetnék néhány méterrel távolabb, és ez nem járna a fészkek pusztulásával. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a fészkelőhelyül szolgáló homokbányát kommunális hulladékkal vagy hígtrágyával töltik fel, és ezzel megsemmisítik a fészkelőhelyet.


Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke 100000FT.


Ha kedves idelátogató eljutottál soraim végéhez, remélhetőleg ismerősként figyeled hazánk egyik legszebb madarát. Persze sok szép van, nekünk szerencsére a kertben is adatik találkozás többféle madárkával, a szomszéd nénihez visszatérő fecskékről nem is beszélve.

Szabó Sándor (hegyekvandora)

 
 
 
 
 
 
 
 
Zsu