HEGYEK VÁNDORA EGYESÜLET
 
 
   Főoldal      Állati rovat - A nyúl
 
 

MEZEI NYÚL KONTRA ÜREGI NYÚL

 

 
 

Mindenki látott már nyulat, legalábbis szerintem. Így nem is írom a szokásos méreteket. Nagy fülek, aranyos kis szőrmók, amelyik mindig menekül, vagy rágcsál. Kölyökkoromban tenyésztettem is nyulat, mint sokan akkoriban. Igaz az házi volt,de megszerettem az összes nyuszit . A Kárpát-medencében jelenléte mintegy 11-12 ezer éve folyamatos. Régóta vadászott, számos régészi feltárás anyagából is előkerült. Vadászatát már IV. Béla 1265 évi oklevele is szabályozta.

Érdekességként kezdeném fő jellemzőjével: a nagy fül, az életmentésen kívül a test hőszabályozásában is fontos szerepet játszik, mivel  az állatnak nincsenek izzadságmirigyei. A talpszőrzet speciális bolyhozottsága lehetővé teszi, hogy a mezei nyulak csúszós terepen is gyorsan irányt váltsanak. Az üregi nyúltól nagyobb termete, hosszabb füle és eltérő színű farka alapján különíthető el. Sok mezei nyúl a születés helyétől nem távolodik el 1 km-nél távolabb.  Mozgáskörzete egyedenként is változhat:  Az egyik egyed csupán 17, egy nyugtalanabb példány 136 ha nagyságú területet jár be rendszeresen. A mezei nyúl az üregi nyúltól eltérően nem ás föld alatti járatokat, pusztán a talaj felszínén kapar egy kis védett teknőt. 

 
 
A képeken mezei nyulak láthatók.  
 
 

Életmód

A mezei nyulak elsősorban éjszaka táplálkoznak, nappal az aljnövényzetben pihennek. Ahhoz, hogy a kifejlett egyedek az energiaigényüket fedezhessék, naponta 0.6-1.0 kg növényt kell elfogyasszanak. Legkedveltebb növényei a pázsitfűfélék, a kétszikűeket (pl. cickafarkat, pásztortáskát, százszorszépet, pitypangot és hereféléket) nagyobbrészt nyáron fogyasztja. A magas rosttartalmú táplálék lebontásában nagy szerepet kap a bélcsatorna térfogatának 1/3-át kitevő vakbél. Ha veszélyt érez, meglapul egy gödörben, fülét hátraengedi. Miközben legel, feltűnően lassan mozog és laposan a földhöz simul. Magányosan éldegél. A ragadozó emlősök elleni védekezést szolgálja az a viselkedésformája, hogy egy szakaszon a pihenőhelyre menet saját nyomán visszafut, majd többméteres oldalugrással foglalja el a vackát. A szagnyomot követő ragadozók így mintegy "zsákutcába" kerülnek, az oldalról figyelő nyúlnak pedig több esélye marad a menekülésre. Az üregi nyúl meneküléskor magasra dobja a farkát, úgy, hogy annak alsó része fehéren kiviláglik, társai tehát könnyen tudják követni. Cikkcakk vonalban menekül, hogy megszabaduljon ellenségétől. A ragadozók elsősorban a beteg vagy a fiatal, tapasztalatlan állatokat ejtik zsákmányul. A kifejlett mezei nyulak olyan gyorsan futnak, hogy cikkcakkban vágtázva majdnem minden üldözőjüket maguk mögött tudják hagyni. A nyuszik teljes körben látnak, így szemmel tudják tartani üldözőjük mozgását. Nedves időjárás esetén a mezei nyúl hajlamos a betegségre. Az üregi nyulak föld alatti üregükben egész jól átvészelik a hideg, esős időket, hiszen járataik szárazak maradnak. Nagyon érzékenyek viszont a myxomatózissal szemben, ami a mezei nyulat nem támadja meg. Továbbá az üregi nyúl nem magányos, nagycsaládokban élnek, amik csoportokra oszlanak, erős hierarchikus rend szerint . Egy-egy hím általában több nőstényből álló háremet tart. Együtt védik meg területüket a szomszédos családokkal szemben, aminek határát szagjelekkel tűzik ki. Veszély esetén hátsó lábával dobol a földön. Így figyelmezteti fajtársait, azok pedig villámgyorsan eltűnnek az üregben. Ha dobolás közben hátsó lábukra egyenesednek, az a súlyos veszély jelzése.

 

 A képeken üregi nyulak láthatók.
 
 

Szaporodás

A mezei nyulak párzási (bagzási) ideje januártól szeptemberig tart. A párosodást jellegzetes kergetőzés előzi meg, e tekintetben is, különböznek az üregi nyúltól. Főként tavasszal gyakran gyűlik össze több nyúl egy helyen. A hímek itt fel-alá kergetik a nőstényeket és vad hajszában száguldoznak egymás után, keresztül a szántóföldön. Az egymást üldöző nyulak se látnak, se hallanak, és így tavasszal gyakran esnek a közlekedés áldozatául. „Bolond mint a márciusi nyúl” szól a mondás. A mezei nyulakra jellemző "bokszmérkőzés" csupán a párzási ceremónia része. Csak a szaporodási időben látható párosával vagy kisebb csoportokban. A vemhesség ideje 41 nap, a nőstények a felszíni vájt kis mélyedésben alkalmanként 2-4 fiat ellenek. Az üregi nyúlnál 28-31 napig tart, ennek végén 2-8 utód jön a világra. A természetben a mezei nyulak évente 3-4 almot vetnek, az almonkénti nyúlfiak száma általában 2-3-4. A vemhesség 30-35. napján már szőrösek a kicsik, a 38. napon pedig a szemhéjuk is kinyílik. A hosszú méhen belüli fejlődés eredményeként az üregi nyúltól eltérően a mezei nyúl fiókái születésükkor már jóval önállóbbak, a nőstények ezért szinte egész napra magukra hagyhatják a 100-130 g-os újszülötteket. Az utódok a szabadban születnek, és nem egy föld alatti üregben, mint az üregi nyúlnál. Eltérnek abban is, hogy már röviddel születésük után látnak, és el is tudnak futni. A naponta egyszeri szoptatásra az esti órákban kerül sor, és a nyúlanyák a néhány perces etetési kívül nem is igen foglalkoznak a kicsik gondozásával. Utódaikat kb. egyhónapos korukig szoptatják, a fűben meghúzódó nyúlfiak azonban már 2-3 hetes korukban különféle nővényeket is fogyasztanak.

 
         
 
 
 

 

 
 
Zsu